SZELLEMI ÉS TESTI ERÕNLÉT
®
JÓDAQUA
SZAKMAI OLDAL
1. Doktori értekezés
2002 és 2007 között a Corvinus Egyetem Élelmiszertudományi Karán doktori (Ph.D.) értekezés keretében számos új perspektíva és pozitíveredmény született a Jódaqua gyógyvíz élettani-hatásainak, illetve jódpótló-stratégiát segítõ mivoltának vonatkozásában.
2. Komoly magyarországi jódhiány
Sokrétû, Magyarország valamennyi megyéjére kiterjedõ reprezentatív vizsgálatok igazolják, hogy hazánkban a lakosság 80 %-ának jódellátottsága elégtelen (Farkas et al. 2001). Mivel országunk négyötödén az ivóvizek jódtartalma 50 mikrogramm /liter alatti így a táplálékláncon át (víz, tej, tojás, hús stb.) kevés jód jut a szervezetbe (Sajgó et al. 1990).
A jódhiány a szervezet anyagcseréjét károsan befolyásolja, mivel az anyagcserét irányító két pajzsmirigyhormon (Tiroxin és Trijód-tironin) nélkülözhetetlen alkotóeleme, bioszintézisükhöz és felépítésükhöz elengedhetetlenül szükséges esszenciális elem (Machovich 1996).
A jódhiány a szervezet anyagcseréjét károsan befolyásolja, mivel az anyagcserét irányító két pajzsmirigyhormon (Tiroxin és Trijód-
Hazánkban a lakosság 80%-ának jódellátottsága elégtelen.
A jód, mint esszenciális nyomelem legfontosabb szerepét a pajzsmirigyben szintetizálódó két hormon (Tiroxin és Trijód-tironin) építõköveként tölti be (Machovich 1996). Normális körülmények között a gége alatt elhelyezkedõ pajzsmirigy csak akkor látható, ha a jódhiány következtében a pajzsmirigysejtek száma megnõ, mert csak nagyobb tömegû pajzsmirigy képes több hormont termelni, és a szervezet jódhiányát kompenzálni. Ha a pajzsmirigy megnagyobbodik, láthatóvá válik; ezt az állapotot nevezzük golyvának (strumának).
A jódhiány okozta betegségek köre (Iodine Deficiency Disorders; IDD) a patológiás állapotok igen széles spektrumát fogja át.
3. A jód élettani hatásai
